Agatha Christie - Tíz kicsi néger

Tíz egymásnak ismeretlen ember meghívást kap egy pazar villába. A villa egy sziklás, elhagyatott szigeten áll, amely sziget néger fejhez hasonlít, arról kapta a nevét is. A villa titokzatos tulajdonosáról mindenféle pletykák keringenek. A vendégek, bár valamennyiük múltjában van valami, amit legszívesebben elfelejtenének, reménykedve és örömmel érkeznek meg egy pompás nyári estén a sziklás öbölbe. A tulajdonos azonban nincs sehol… A felhőtlennek ígérkező napokat egyre félelmetesebb események árnyékolják be. A sziget látogatóit a különös fordulatok hatására hatalmába keríti a rettegés. Tízen érkeznek. Hányan távoznak?

Most előre le fogom lőni a poént: imádtam! Ez a könyv szerettette meg velem a krimiket, ez mutatta meg, hogy nem csak unalmas, vontatott regények léteznek a krimi műfajában (sajnos ilyenekkel is volt már szerencsém találkozni).

A történet 10 emberről szól, akiket meghívtak egy szigetre. Ők mindannyian gyilkosok, de nem jogi értelemben, így nem is tudták őket elítélni. Különös módon a házigazda nem érkezik meg, és az érkezésük után nem sokkal különös halálesetek történnek a szigeten..

Tíz kicsi néger éhes lett egyszer; s vacsorázni ment,
Egyik rosszul nyelt, megfulladt, s megmaradt kilenc.
Kilenc kicsi néger későn feküdt le, s rosszat álmodott,
Egy el is aludt másnap, s nem maradt, csak nyolc.
Nyolc kicsi néger sétára ment egy szép kis szigeten,
Egy ott is maradt örökre, s így lettek heten.
Hét kicsi néger tűzifát aprít, gyújtóst hasogat,
Egyik magát vágta ketté, s már csak hat maradt.
Hat kicsi néger játszadozik a kaptárok között,
Egyet megcsíp egy kis méh, és nem marad, csak öt.
Öt kicsi néger tanulgatja a törvény betűjét,
Egyik bíró lesz a végén, s marad, csak négy.
Négy kicsi néger tengerre száll, és egy piros lazac
Egyet lépre csal, bekapja, s csak három marad.
Három kicsi néger állatkertben jár, egy nagy medve jő,
Egyet keblére ölel, és így marad kettő.
Két kicsi néger kiül a napra s sütkérezni kezd,
Egyik pecsenyévé sül és nem marad, csak egy.
Egy kicsi néger magára hagyva, árván ténfereg,
Felköti magát, és vége is, mert többen nincsenek.

A regény éppen eléggé volt titokzatos, félelmetes, és lenyűgöző! Egy délután alatt befejeztem, de sajnos nem tudtam rájönni a gyilkosra. Pedig szinte mindenkire gyanakodtam, de pont rá álmomban sem mertem volna gondolni. Annyira izgalmas, mindig történik benne valami fordulat, ami miatt egyszerűen tovább kell olvasnia az embernek. És amikor már azt hittem, hogy vége a könyvnek, és így el lett szúrva a végkifejlet, akkor tudom meg, hogy pontosan mi is történt. Komolyan, le a kalappal!